Belvárosi impressziók 2010/06/01

A Pozsonyin vízvezetéket szereltek, nem volt víz a kedvenc jegeskávénkhoz a kedvenc kávézónkban. Sietünk, nincs sok időnk és pisilni kell, megoldás: a meki a sarkon. Az ingyen-net gépek mellé ültünk, és beszélgetés közben véletlenül a képernyőre tévedt a szemem. Gyors felismerés, elpirulás, majd röhögőgörcs következett, miután önkénytelenül elhagyta a számat az a mondat, hogy “bazmegezpornótnéz!” A dolgot az tetézte, hogy pont a megszólalásom után nézett felénk a srác. Hát ezt nem hiszem el! A meki kellős közepén nézi ahogy a nő a másik nő pináját izgatja a lábujjaival. Meg nyalják is egymást. Meg kefélő párokat is néz. És még mindig nézi. És hátizsák van az ölében, a fején meg sapka. Hát ezt nem hiszem el. Jönnek a vendégek, a takarítók, a biztonsági őr, igyekszik kis ablakba vinni a szexoldalt. Semmi természetellenes nem látszik a viselkedésén. A röhögőgörcsöm nem múlik. De az ő érdeklődése egyszer csak igen. Most akkor elélvezett? Ha igen, akkor gecis alsóban folytatja a napját? Ha nem, akkor minek nézte a pornót? Otthon nem tudja? Nem bírja ki hazáig? Vagy ez neki jó, hogy pornót néz a meki kellős közepén? Az amerikai (álom) gyorsétterem burleszk verziója.

Az orgazmus csodája 2009/06/22

Továbbra is swingerpornózunk (ha valakit érdekel, a “magma swingt” című sorozatról van szó, ajánlom), és egy olyan klubba pillanthattunk be, ahol egy hatalmas ágyon tömörült mindenki, kb 10 pár. Ez nekem különösen tetszett egyébként a többihez képest, hiszen a közelség miatt óhatatlanul a párjukon kívül másokkal is érintkeztek az emberek, és számomra szép gondolat, hogy miközben pasi dug engem, az olyan hatással van az érzékeimre, hogy szívesen megsimogatom a mellettem fekvő mellet vagy puncit. De a lényeg az, hogy az emberkupac közepén egy pár nagyon belelendült, és a férfi el is élvezett, de akkorát és olyan nagy átéléssel és hangosan, és persze hosszan, hogy hirtelen mindenki megállt körülötte és csak őt figyelték, ő meg nem bírta abbahagyni, és már mindenki, beleértve minket is, nevetni kezdtünk, olyan kedves volt az egész. Néha meglepő dolgok történnek ezekben a filmekben.

Háromszor veri… 2009/06/07

…ki a pináját alig egy óra és alig egy swingerklubos pornófilm leforgása alatt. Emlékezetes marad, mert egyéni és csapat rekord is egyben. Igaz, hogy kézzel-lábbal történtek, mert éppen menstruáltam, és valahogy nem erőltetjük a vérrel való találkozást, sajnos. És szerencsére, mert az együttlakással járó mindennapos dugás eléggé megviseli néha a puncimat, és jól jön pár nap szünet. (Másnak is probléma vajon?) De arra jöttem rá, hogy orgazmusból kettő az ideális. Az első kell, hogy tisztábban lássak, a második pedig felvillanyoz, hogy “nadeennyire?!”, ez a váratlanul kikívánkozó harmadik viszont inkább kifárasztott, mint felizzított. Simone de Beauvoir szavai jutottak eszembe erről a női szexualitásról. Azt mondja, a nő teste és izgalmi szintje olyan, mint az állandó hullámzásban lévő tenger. Sosem éri el azt a fajta “végkielégülést”, mint amit a férfi számára az orgazmus jelent, csak belefekszik kéjhullámainak áramlásába, és követi a néha áradó, néha visszahúzódó libidóját. A férfi számára a szex elkezdődik, és véget ér. A nő számára egy folyamat, amit néha élvez, máskor elutasít. A nő nem azért hagyja abba, mert kielégült, hanem mert egyszerűen besokalt. Hiába minden büszkeség. Nem is emlékszem, mikor voltam utoljára olyan fáradt, mint a harmadik után.

A közös pornófilmnézés viszont megint(még mindig) tetszik. Azért nem volt véletlen az a három. Ezúttal egy német swingerklubban jártunk, mert pasi unja a műfilmeket, és mindig az amatőrt keresi. És mert mindkettőnket vonz a társasági (szexuális)élet. Meg is köszöntem neki, amiért swingerklubba vitt aznap. Mégha csak virtuálisan is.

Túlgondolkodás helyett 2009/06/04

Zuhanyzott, én pedig képeket gyűjtögettem. Lefeküdni készültünk, és leginkább aludni. Aztán mellém ült, leginkább meztelenül. Erotikus képek pörögtek a képernyőn. Semmi olcsó pornó, csak olyanok, amik írásra inspirálnak. Összebújtunk, puszilgattuk egymást, de képekre figyeltünk. A farka már a kezében volt. Simogatta. Szép lassan keményedett meg. Szerettem nézni, ahogy megtörténik. Az én kezemben voltak a képek, az övébe pedig valahogy belemászott a puncim. Verte a farkát, és simogatta a pinám. Akkor menjünk az ágyba -és vigyük a pornófilmgyűjteményt. Ahogy lefeküdtünk, én kezdtem simogatni magam. Túlságosan begerjedtem. Úgy éreztem, hogy beavatott abba a titokba, aitől korábban úgy féltem. Elemi izgalmat ébresztett bennem azzal, hogy megmutatta milyen, amikor egyedül van. Bár bekapcsoltuk a laptopot, nem jutottunk el a pornóig. Egészen összesimulva feküdtünk, de csak saját magunkkal foglalkoztunk. És én minden pillanatban el akartam élvezni, alig vettem észre, hogy ő meg szünetet tart. Rákérdeztem, miért. Mert élvezem, ahogy vonaglasz. Élvezem, ahogy kívánod az orgazmust. Élvezem, hogy be vagy gerjedve, és megszenvedsz az élvezetért. És beszélt és beszélt. És kielégített a szavaival. (Aggodalmak a farokveréssel kapcsolatban elrendezve.)

Valami régi, valami új 2009/04/17

Mindkettőnknek nehéz volt megosztania másokkal a szexualitását. Ő nagyon gátlásos volt eleinte, én inkább nagyon gátlástalan. Ő gátlástalanná vált, amiért bűntudata lett minden kalandozása után; én gátlásossá, amiért bűntudatom lett minden kalandozásom után. De nem azért reagáltunk így, mert rosszat tettünk másokkal, hanem mert úgy éreztük eláruljuk önmagunkat. Tudtuk, hogy a szex nem lehet csak ennyi, és mindketten arra vágytunk, hogy átéljük azt, amikor nem kell elhúzni a szánkat, ha meg akarnak csókolni, amikor összebújva és simogatva lehet utána aludni, nem pedig elmenkülni a tett helyszínéről, ahol a saját álmaink ellen elkövetett erőszak történt. Hiányzott a gyengédség, a puhaság, a szeretet, a szerelem. Ezért fordultunk befelé, és roppant aktív autoszexualitásunkba temetkeztünk. Rengeteg pornó film és történet, csetszex, telefonszex -bármi, csak ne kelljen együtt lenni konkrét valónkban és megérezni a magányt (a hiányt) az idegen mellett. Ezért sokáig nem volt jelen a sokak által izgalmasnak tartott közös pornónézés a szexuális életünkben.

Nem is erőltettük, nem hiányzott. Valami régire, valami rosszra emlékeztetett, ami nem az “együttről” szól. Aztán egy véletlen felvetés volt, megmutatom, miket kaptam régebben ajándékba. És az egyik film bekapcsolva maradt, miközben egymásnak estünk. Kétszer élveztem el fél órán belül és az egyik alkalommal sikerült a belső (hüvelyi) orgazmus. Valahogy olyan élmény volt, mintha felszabadultam volna egy múltbéli teher súlya alól, ami önmagunkba zártságunkból és autoszexualitásunkból fakadt. És azért felszabadulás, mert nem szoktunk rá, hiába élveztük együtt, mégsem vált létszükségletté, mint régen egyedül. Persze néztünk filmet azóta, méghozzá én választottam ki: a férfi, a (valóságban is a) barátnője és egy másik lány hármasa, amit ez a nem mindennapi szereposztás tesz még izgalmasabbá. Hogy a férfi csókja a barátnőjével valódi, akkor is, mikor a férfi közben éppen seggbedugja a másik lányt. Akit mi is örömmel magunk mellé képzeltünk. A pornó felkerült a szex-kiegészítők listájára.

Fintorgás 2009/04/03

A pornó napról napra kényelmesebbé és lustábbá teszi a férfiakat. Először udvarolniuk kellett a a filmben szereplő nőknek, eljátszani, hogy mégis csak. Aztán a párbeszédek is eltűntek, a férfi csak odavillant a szemével, és a nő máris a farkába dől. Sőt, nem is egy, hanem mindjárt három nőt kap ugyanennyiért. Aztán a konkrét férfiszereplő is eltűnt a filmekből, és elterjedt az az “irányzat”, amiben csak a farka látszódik, az is csak ritkán, hisz testnyílásokba merülve kelti azt a képzetet, mintha a néző lenne jelen a nőben. Amikor ez is fárasztó áldozatnak tűnik, és a férfi csak az élvező nőt akarja látni, akkor leszbikus filmeket, maszturbálós jeleneteket, azon belül is a fuckmachine (“baszógép”) nevű játékszerrel játszó nőket választja. Legalábbis pornófogyasztóként ezeket a trendeket véltem felfedezni aktív időszakomban. Na meg azt, hogy bdsm témájú filmeket kell nézni, mert ott tényleg jelen van mindenki, és megdolgoznak azért, hogy a néző elélvezzen. A férfi nézők is megtűrik a domináns hímet, aki megkötözi, elfenekeli, szopatja, lepisili stb. a nőt. Vagy éppen fordítva: a nő a férfit. Erre hosszú szünet után mire bukkantunk kisbarátommal? (Mármint az én szünetem után, ő azért figyeli, hogy alakul a pornóipar helyzete…) Egy olyan oldalra, ahol megjelenik az önmagát megkötöző nő figurája. Csodálatosan kidolgozott mérnöki szerkezeteknek hála a férfi néző annyira hátradőlhet, hogy még képzeletben sem kötöznie, vagy fenekelgetnie, vagy kicsit kínozgatnia az erre vágyó hölgyeket, mert azok kedvesen elvégzik helyette a kemény munkát. Hát nem lenyűgöző? (Nem.)

Kísért a múlt 2008/10/03

Nem kedvesMhez fordultam (először), amikor igazán baj volt. Magamban maradtam és pornót akartam. Hónapok óta nem jutott eszembe filmeket nézni, és mégis, elöntött az a régi ismerős vágy, és szinte megbabonázva ültem oda a géphez. A régi kedvenc gyűjtőoldalakon kezdtem válogatni -volt bőven miből. Többszáz oldalt néztem végig, mire sikerült elég kisfilmet összeszednem, amiről úgy gondoltam, hogy ennyi már elég lesz. Eszembe jutott, hogy azelőtt mindennap végigjátszottam ezt, és válogattam, amikor nem volt ennyi felhalmozódott frissítés. Nem tudom, hogy volt akkor elég, és nem tudom, hogyan élhettem ezt át. Mintha egyik napról a másikra tengődtem volna. És a mocsokban dagonyáztam.

Ahogy most is. Hamar eljutottam az undor-határomat súroló “old men” kategóriához. Öreg, ősz pasik, akiknek már nem áll többé igazán keményen a farkuk, ráncos a seggük, lógnak a tökeik és műfogsoruk van. Mindig, kivétel nélkül, hamvas, nagyon fiatal és kifejezetten kislányos kinézetű lányok a partnereik, akik üdék és vonzók. Mindig is nagy hatással volt rám ez az óriási ellentét. A szépség és a szörnyeteg találkozása. Mindig arra gondoltam, hogy a szánalmas, kivénhedt faszok úgy basszák ezeket az ártatlan kis pinákat, mintha ez lenne az életük utolsó lehetősége. Az öreg férfikezek olyan mohón nyúlnak a hibátlan selymes bőrű testekhez, mintha örökéletet adó elixírhez nyúlnának. És mindig nyalatják a seggüket a lányokkal. Nem tudom, nem jöttem rá a seggnyalás dramaturgiai funkciójára ezekben a filmekben, de szinte sosem marad ki. Bizarr elegyet alkotnak a szereplők. A világ egyik legizgalmasabb dolga egy idős férfiről fantáziálni, miközben a legundorítóbb képek egyike elképzelni, ahogy egy ilyen hozzám ér. Egyszerre akarok elélvezni, és kirohanni a wécébe hányni tőle. A legszánalmasabb módja ez számomra annak, ahogy egy férfi megjelenhet előttem. Nyilván nem véletlenül szeretem, pontosabban szerettem azelőtt ilyen nagyon ezeket a filmeket.

És szeretem most helyette a valóságot. Csak a rámzúduló múltat néha nagyon nehéz elbírni. De eszembe jutott, hogy mostmár ketten vagyunk, és végül ő vígasztalt meg és tett helyre.

Egy csepp őszinteség 2008/08/17

Mindenkit köszöntünk A nő és a pornó című rovatunk sokadik részében, ma az egyik kedvenc sorozatomat ajánlom a figyelmekbe, méghozzá a benne felfedezni vélt őszinte élvezet miatt. A sztori egy lufikkal teli szobában játszódik, ahová fiatal, kamasz kinézetű fiúk és lányok gyűltek össze (van leszbikus változata, ott értelemszerűen csak lányok), hogy a klasszikus üvegezős játékot játszák. Elég hamar levetkőznek, de tartják magukat a játék menetéhez és nem esnek egymásnak, az egymáson elvégzendő “feladatok” kb. 20 másodpercig tartanak. Bevallom, maga a szituáció is nagyon érdekes számomra, hogy sok ember van együtt és mindenki végignézi a másikat, és mindenkit végignéznek a többiek. Valahogy az általános meztelenség ténye (vagy ideája) teszi számomra oldottá a képsorokat és az egyenrangúság. De ennél is fontosabb a mértéktartás, hogy nem a durrbele-típusú kefélésről szól az egész, hanem a visszafogott, elhúzott felajzásról, amit én imádok a szexben amúgy is. Elég sok részt találtam már a társaságtól, és azt hiszem akkor szerettem bele igazán, amikor az egyik fiú az egyik lány felizgatását kapta feladatául. Még mindkettőn volt bugyi/alsó, és még a társaság is inkább nevetgélt, mint izgalomtól feszülten figyelt volna. A lány maga is kicsit zavarban lévő kacajjal fogadta a fiú kezét, ahogy végigcsúszott a bugyiján, miközben a melbimbóját megérintette a puha férfiajak. Aztán egyszercsak abbahagyta a nevetést és felsóhajtott, ösztönösen, őszintén. Szóval, ez nagyon rendben van szerintem.

Idegen 2008/07/27

A szóváltás, pontosabban gondolatváltás után elgondolkoztam a pornóhoz fűződő viszonyomról. Egy hete szalmaözvegyként tengetem napjaimat, azaz kedvesM külföldön tartózkodik, tehát hiányzik ő, meg a szex, főleg, mivel épp azok a bizonyos napok telnek, és ilyenkor aztán “hűűűdenagyon”, mégsem tudom rávetni magam a filmekre, ahogy korábban tettem volna. Van egy mappám, válogatott jelenetekkel, amiket az évek során valamiért, valami számomra izgalmasért megőriztem, gondoltam ezekből csemegézek, de hidegen hagytak. Aztán jöttek a kedvenc gyűjtőoldalak és a kedvenc kategóriák, de semmi nem keltette fel az érdeklődésem annyira, hogy le is töltsem. És ez így megy már egy ideje, csak eddig arra fogtam, hogy a sok szex mellé minek, de most nem tudom mire fogni. Csak az van, hogy a pornó nekem az egyedülléttel egyenlő, és mondhatjuk, hogy a magányossággal, a magányos szexualitással, az autoszexualitással másképp. Nem kényszerből néztem pornót, félreértés ne essék, remekül szórakoztam vele és kielégített. Jobban, mintha idegen partnerekkel kerültem volna ágyba. De most nem, most az egész távolinak tűnik és idegennek, nem tudok mit kezdeni vele. “Csak néz, néz, de meg nem ismer…”

És akkor mi van? 2008/03/28

Szerintem vannak dolgok, amiket jó, ha kimondunk. Nem önterápiás céllal, hanem hogy valaki végre kimondja ezeket. Az igazságvizsgáló műsoron gondolkoztam, amit eddig kétszer sikerült látnom. Az egyikben nőket állítottak máglyára és a szexuális életük miatt ítélték el őket. Az e heti részben, de úgy hallottam, nem ő volt az első, egy pasi vallotta be egy ország előtt, hogy buzi. Ó, te jó ég… Nem tudom, mitől szórakoztató az, ha egy ötvenes nő össze-vissza kefélteti magát és kapcsolatokról beszél, amikor nős férfiak játékszereként él, és olyannyira nem szereti magát, hogy még soha életében nem maszturbált -az igazságvizsgáló szerint. A lányt pedig megvetjük, mert már kikötözték szex közben? -ne már… Ez több, mint felháborító, és ha engem még nem kötöztek volna ki, akkor is sértene a közeg, ami botrányhősnőt csinál egy kis kötözésből. De a buzi-önvallomás mindennek a teteje. Hogy 20 kérdés jár és tapogatózik körbe-körbe a melegség szentséges fogalma körül, ez nem hogy unalmas, de egyenesen idegesítő…

A műsornak viccesnek kéne lennie, olyan dolgokról szólnia, amiket mind megcsinálunk, de nem beszélünk róla. Pedig ezek életszerű dolgok, mindnyájunk fejében megfogalmazódnak és olykor végre is hajtódnak és épp ezért tölt el jó érzéssel másoktól hallani. Például hogy a csillapíthatatlan hiányérzetünk miatt megisszuk az ex-kedves samponját, hátha immunissá válunk tőle – ahogy azt a gimis évek kedvenc filmjében láttuk.

Szóval ezeknek az önvallomásoknak nem kellene, hogy ekkora súlyuk legyen. Mert ez mind emberi dolog. Én például ma reggel olyan ocsmány pornót szedtem le, hogy végre sok-sok-sok nap után legyen egy orgazmusom, hogy utána az első dolgom volt törölni, mert tudtam, hogyha újra látnom kell, akkor elhányom magam. De mégis elélveztem. Vannak dolgok, amiket nem lehet kikerülni, ha tovább akarunk lépni.