Test-tapasztalatok 2010/03/05

A jó játék hülye gyerekeknek című rész következik. Az előzmény az volt, hogy már 40 napja nem menstruálok, viszont időről időre tapasztalom a menstruáció előtti és alatti tüneteket. Tényleg összezavarodik a rendszer a fogamzásgátló elhagyásával, de türelem. (És nem vagyok terhes, olyannyira nem, hogy még tesztelni is feleslegesnek tartom a dolgot.) Na és például a napokban nagyon feszül a mellem. A gyűrű előtt ugyanez volt, a gyűrű mellett mérséklődött, majd a tablettával visszatért, szóval nekem ez a PMS defektem. Akkor érzem leginkább, amikor leveszem a melltartómat, és tudatosodik a mellem súlya. Pasi látta rajtam, hogy nem esik jól, és rögtön a kezébe vette lemeztelenedett melleimet. Aztán megkérdeztem, hogy nehéz-e. És jött az ötlet, hogy mérjük meg. Konyhai mérlegen! Aztán elképedtünk, hogy egyik (kb. 1,5) nagyobb, mint a másik (kb. 1,2). Majd jött a következő ötlet, mérjük meg a heréit. És akkor már mérjük meg a farkát is. És a dicséret, hogy van ott anyag (kb. 0,4). Hát így telik egy csendes este. De hát az ember kíváncsi a testre mindenféle módon… Remélem, más is csinál ciki dolgokat.

A másik fura dolgom, hogy imádom a farkának az illatát. Méghozzá egyre jobban. Nem csak fürdés után, hanem reggel, ébredéskor is, vagy a nap végén, amikor már nem érződik a szappan, csak ő maga. Egyszerűen jól esik odaszimatolni, és megnyugtat, amit érzek. És minél többször csinálom, annál jobban szeretem. Mert sokáig ezt perverznek éreztem. Elvégre miért szagolgatnám és főleg miért élvezettel szagolgatnám a pasim farkát, amikor a túlsterilizált kultúránkban ez biztosan nem illendő. De szerencsére levetkőztem gátlásaimat. És ami még jobb, korábban nem engedtem oda a punimhoz pasit, ha nem éppen a fürdőből jöttem. Viszont e tekintetben is felszabadítottam magam. Mert ő is szereti az illatom. És mostanában ez különösen sokat hallom tőle. (A tavasz…)

Rém/Mell/Álom 2009/12/26

Pasi szerint azért álmodok ilyen sokat és ilyen szürreális dolgokat, mert bal kezes vagyok, így a jobb agyféltekém az aktívabb, ami inkább közvetítője a  tudattalannak. És jönnek a képtelen képek. Álomnaplót kéne írnom.

Ma például olyan emlékekkel ébredtem, hogy egy medencékkel teli területen akartam sietni, és az bizonyult a leggyorsabbnak, ha belegázolok a fürdőzők közé. Csak aztán elhagytam a pólómat, és felül nem volt rajtam semmi. Egy kisfiú megjegyezte, hogy milyen óriásiak a melleim, erre takargatni kezdtem magam, de a férfiak észrevettek, és szexista megjegyzéseket tettek. És tényleg óriásinak éreztem, az amúgy sem apró melleket, nem tudtam, hogy takargassam őket. Megtaláltam a pólómat, gyorsan felkaptam, de miután vizes lett, és rátapadt a mellemre, mégjobban felnyomta őket, és még nagyobbnak tűntek. És már nagyon zavart a sok méregető férfitekintet. Nem tudtam, hová bújjak, csak arra gondoltam, hogy be akarok bújni pasi mellé az ágyba.

Hát igen, a fogamzásgátló-váltás hatására sokkal érzékenyebb lettem mellesleg. Úgy számoltam, hogy a peteérés környékén meg főleg megduzzadnak és nagyon élénken feszülnek. Valahogy mégis más ez a hormon, mint amit a gyűrűvel kaptam eddig. Nem kényelmes hasonfeküdni. Ha jól emlékszem, ezzel a gondolattal aludtam el…  

Jó kezekben 2007/06/20

Mindig vannak időszakok, amikor olyan dolgok töltik ki az agyam (és a testem), amik elvonják a figyelmem, és a érzékeim, ha nem is tudatosan, de eltompulnak. Ilyenkor egyébként kifejezetten mulatságosnak tűnik a próbálkozó hímek közeledése. Unalmassá válik minden pornófilm, a vibrátor is csak porosodik a polcon… A szexualitásra csak az emlékeztet, hogy néha az éjszaka közepén felébredve észreveszem, hogy a kezem a pinámnál tapogatózik. – A testi szükséglet tökéletes kiválása ez a komplex külsőt-belsőt- érzékit-tudatot átjáró folyamatból, amit szexnek hívhatunk, amúgy.

Aztán egyik napról a másikra bekattan az agyam, nem tudom, mitől és miért. De hirtelen mindenre gerjedek, az ösztöneim válaszolnak a legapróbb ingerekre is. A legínyencebb pornófilmeket töltöm le. Olyan apróságokat csinálok a magam kedvéért, amikről tudom, hogy alapvetően a “kisugárzásomra” fognak hatni. Még a vibrátoromat is előbányásztam a szekrény mélyéről, és az amúgy nem különösebben izgalmas behatolást most eget rengető orgazmus követte. Ilyenkor az étvágyam csillapíthatatlannak bizonyul, még erősebb ingereket kell találnom: a ruhacsipeszes doboz mélyére nyúlok, és felékszerezem kedvenc erogénzónáimat.

Hát így alakult most is. A tanulság, hogy a pornófilmekben nem markolásszák eleget a női melleket. Ami érthető, hiszen a műmellekhez kinek van gusztusa. De érthetetlen, mert vannak igaziak is, sőt nagyok is, amikbe minden egészséges ember bele kívánna markolni. Az jutott eszembe, hogy pár éve egy sráccal vettem észre, hogy a bizonyos markolás, irodalmi nyelven: csöcsörészés roppant fontos dolog. Az illető ugyan nem csak a mellemre fókuszált: puhaságot keresett, és kedvére tapogatózott rajtam hosszan, gondosan, bódultan. És ez engem akkoriban mennyire zavarba hozott! Pedig visszagondolva, az egyik legkedvesebb gesztus, amit valaha a combom felé intézett férfi.

De a mellemnek nem lehet elég figyelmet szentelni. A nagy mell arra jó, hogy van egy mindig mindent ütő kártyám. Bárkivel közel hoznak minket egymással, hiszen mi lenne kedvesebb, mint élvezni a mohó kezek lázas markolását, vagy falánk szájak és még falánkabb szemek prédájává válni. Egyszerűen nem lehet nem szeretni a kisfiúvá vált férfit, akit teljesen megbűvül az új játéka, amire már olyan régóta várt, merthogy a mellemmel való találkozás mindig ilyen. Remélem, a pornófilmrendezők is hamarosan belátják!- Segítené az olykor lusta fantáziámat…

Elmaradhatatlan 2007/04/08

Törlesztem tartozásom a mellem felé, merthogy még nem írtam róla semmit, pedig mennyire szeretem… Mindig azt szoktam mondani, hogy a saját mellem fetisisztája vagyok. A mellem nagy, ennél fogva, illetve saját súlyánál fogva persze nem áll csúcsosan. De valamit valamiért… Ettől függetlenül nem érzem tökéletlennek, nem szeretném ha másmilyen lenne. A ruhatáram nem garbókból áll, büszkén és merészen tárom magam, vagy legalábbis a mellem a nagyközönség elé, és élvezem, hogy nemcsak a férfiak, de a nők nagy része is utánam fordul az utcán. Ennek megfelelően nagy gondot fordítok az ápolására. Krémek, ápoló pakolások, bőrradírok… stb., a mellem kényeztetésére mindig szánok időt. “Mert megérdemlem.”

Minthogy ilyen nagy gondot fordítok az ápolására, alapvetően féltem a mellem. A szélsőséges kötözések és tűszurkálások kifejezetten taszítanak, úgy érzem, ártanék vele magamnak. De a mellem mégiscsak tenyérbemászó, mégiscsak úgy kívánkozik, hogy a férfikéz határozottan markolja meg, mégiscsak a mellbimbómnál fogva illik meghúzkodni… Ezekről nem tudok lemondani. Különösebben nem igénylem a mellem ingerlését, de ha egyszer hozzákezd az uraság, egészen a pinámig érzem és többet követelek.

A mellbimbóm egyébként viszonylag kicsik, persze ha felizgult, összeráncosodik és meghegyesedik, nem lehet nem észrevenni, nem lehet szó nélkül hagyni. Erről jut eszembe, hogy igazán zavarba ejtő tud lenni, ha az utcán vagy közlekedve akár egy fuvallat hatására keményedik meg és érzem, hogy útban van a melltartó, aminek a csipkéje csak tovább dörzsöli. Mennyire nehéz ilyenkor nem odanyúlni…

De ha én magamnak nyúlok hozzá, akkor fájdalom szerzés céljával teszem. Önkielégítés közben a pinámnak jut a gyengédség, és ha úgy kívánom, a melleimnél fogva ellensúlyozom, illetve fokozom a gyönyört. Az apró, de éles csippentések, vagy egy-egy ruhacsipesz feltűzése a bimbókra változatos és intenzívebb élvezetet jelentenek számomra. Ez mással még nem fordult elő, de izgatna, ha a férfi nyálazná össze a mellbimbóm, hogy aztán csipeszeket helyezzen rájuk és azoknál fogva húzogassa finoman, vagy épp erősebben. Férfitól azt is szívesen veszem, ha egyszerűen ráharap a mellemre, határozottan megszívja a bimbóimat, vagy a fogai közé szorítva rángatja őket. Ez utóbbi nagyon “jól tud fájni”.

Nem tudom, miért pont a fájdalom okozás tárgyaként említem a mellem először. Alapvetően azt gondolom, ha szexről van szó, nincs olyan testrész, amit ne lehetne végtelen számú módon és szituációban izgalmas játék részévé vagy játékszer célpontjává tenni. A mellem ezt kívánja. Talán túlságosan szem előtt tartom, talán túlságosan féltem… de azt hiszem, a fenti megközelítésben, legszívesebben mégis a mellemet áldozom az erőszak oltárán.