Ma esti internetes kalandozásom során arra jutottam, hogy London Andrews például olyan nő, akit bármikor szívesen látnék az ágyunkban.
Csipkeóvszer 2010/03/29
Összebújva feküdtünk. Csak úgy beszélgettünk erről-arról, közben a fenekem simogatta. Lassan, komótosan. Néha keményen csattant a tenyere, és mindenemet átjárta az a kellemes bizsergető fájdalom. Hosszú percek teltek így el. A kezével újra és újra lecsapott, de mindig gondosan elsimogatta a pillanatnyi fájdalmat.
Eszembe jutott, hogy a folytatáshoz combfixet kell húznom. Már nyúltam is az ágy végében lévő szexdobozhoz, kikotortam egy pár combfixet. Az egyikkel körültekertem a farkát, hogy ne unatkozzon, amíg a másikat felhúzom. Sietségemben beleakadt a körmöm és végigszakítottam, ami lelassított, és mire elsirattam a gyönyörűséget, láttam, hogy ő meg a farkára húzta a párját.
Már a látvány is felizgatott. A csipkeszegély a tökeit borította, a harisnya pedig a farkára tapadt. Rögtön megmarkoltam, és verni kezdtem, hatalmasakat nyögött. Nem tudtam sokáig várni. Fölé térdeltem, hogy magamba nyeljem. Aztán kicsit elakadtunk. Hogy őszinte legyek, állati kényelmetlen anyag a nejlon. Nem síkosodik, csak dörzsöl. Viszont annyira be voltam gerjedve, hogy ennek ellenére is hihetetlenül jól esett csúszkálni a farkán. Szeretem az ilyen szexet: pikáns, kifinomult, extravagáns. És persze a combfixhez kötődő luxus(kurtizán)-mámor.
Ebéd: telefonszex 2010/03/27
Nagyon tavasz van bennem, és amikor felhívott ebédszünetben nagyon megkívántam. Először azt hittem, csak múló “jóllét”, de világos lett, hogy muszáj elélveznem. Visszahívtam, és megkérdeztem, nem bánja-e, ő meg nem-sőt-hallani akarom. Hát nem fogtam vissza magam -szegény dobhártyája. Nem tudom, hogy takarta el a farkát, amikor visszament. De este egy szál virággal a kezében érkezett.
Hétvége 2010/03/23
Az egész a próbafülkében kezdődött. Bevittem neki a másik méretet, és valahogy pont egyszerre gondoltuk, hogy “dugj meg”/”meg akarlak dugni”. Viszont nagyon hétvége volt, és nagyon sokan vártak ruhapróbára, úgyhogy sajgó puncival, de magára hagytam.
Aztán a hosszú útra vettem egy Cosmo-t, hogy hódoljak legújabb kedvencemnek -lenyűgöző, és ha már, akkor végig is olvastam: hát hogy is mondjam, nem tartom magam jó írónak, de azért ennél még én is tudnék jobbat. A legfurcsább, hogy elvileg felnőtt nőknek szól az újság, mondjuk 20 és 30 között lehet a célcsoport, mégis tinilányok szókincsét használja. És mennyit írnak a szexről… Te jó ég. Ami nekem azért furcsa, mert szexelni nem lehet úgy, hogy szakácskönyvből nézzük ki a hozzávalókat. Főleg úgy, hogy javasolnak egy egzotikus fűszert (pl. olyan helyen szexelni, hogy megláthassanak), elmondják, hogy ez mennyire finom, viszont helyettesíthető ezzel-azzal (pl. az ablakban csináljátok), de ha nem vagy nyitott az egzotikus fűszerre, főzzél továbbra is, ahogy eddig tetted (egy tükör előtt csináljátok, amiben ti nézitek saját magatokat). Na most ezzel nem az a baj, hogy ötleteket ad, az ötletek fontosak, én ezért szoktam rá a kolleginák szexblogjainak olvasására, de ez vagy jön vagy nem. Ebből a cikkből senki nem fog ráérezni a dolgok ízére. Viszont úgy van tálalva, mintha kötelező lenne, és ez így nem jó. Az jut eszembe, amikor a kedvenc fehérneműboltomban azt mesélte, milyen szerencsétlenül próbálgatják a nők a darabokat: látszik, hogy ki az, aki kötelességtudatból csinálja.
Aztán kimérgelődtem magam, és ahogy átgondoltam, én hogyan írnám meg ugyanezt, elkapott a vágy, és nem kellett sokat győzködnöm pasit sem, hogy engedjen az ölébe. Na ilyet még sosem csináltunk. És nem is fogunk, mert az autópályán annyira nem tetszik, hogy csukott szemmel nyög. Viszont nagyon izgalmas volt. Tulajdonképpen az is, hogy behunyta a szemét. És főleg, ahogy nyögött, amíg a farka a számban volt. Nem láttam a sebességmérőt, de azt kívántam, hogy gyorsítson.
Hátránya a dolognak, hogy nem túl kényelmes póz, és hogy az autópálya melletti pihenők nem szexre vannak kitalálva (a sok ember és a teljesen nyitott tér miatt), hiába hajtottunk le az első adandó alkalommal.
De azóta minden éjjel arra ébredek, hogy elképesztően bizsereg a punim, sosem tudom biztosan, hogy elélveztem-e, de gyakorlatilag nem tudom elképzelni, hogy nem.
Idegenek 2010/02/15
Mindig nagyon élvezem az erotikus álmaimat, úgy várom ezeket, mint a kedvenc sorozatom következő részét. Hogy vajon kivel, hol, hogyan, és mit. És bár néha zavarba ejtő képek születnek, alapvetően inkább feltöltődöm a kalandozós éjszakákon, és jó kedvűen ébredek. A hatás pedig egész nap kitart. De most nem csak álmodtam. És azt hiszem, ez is a fogamzásgátló hormonok elhagyásának köszönhető. Egyszerűen szexelni akartam minden pasival, akiben megláttam azt a valamit. Az ilyesmi meg látszik az ember lányán, és megkapja a visszajelzéseket is, hát, nem is tudom. Kicsit bűntudatom volt emiatt. Új jelenség ez, vagy legalábbis jó időre elfelejtett, de most majd kibújtam a bőrömből és egész nap mindenféle mocskos dolgokról fantáziáltam. Aztán mondogatni kezdtem pasinak, hogy bekattantam, és nagyon durva a helyzet, de nem volt rá oka, hogy haragudjon, inkább nevetett rajtam. Tudom én, hogy imádja, ha ribanccá változom. Viszont aztán történt egy furcsa dolog. Éppen a punimban járt az ujjaival és éppen nagyon be voltam gerjedve, már csábított az orgazmus fénye az alagút végén. Ekkor bedobta egy munkatársa nevét, akit az egyetemről ismerek, és esztétikai értelemben a leggyönyörűbb srác a világon, akit valaha láttam, de amúgy sosem érdekelt másképp, és annyira kiakadtam ettől, hogy mégis hogy jön az a fiú az én fantáziámba, hogy az egész varázs elszállt, és abbahagytuk (pontosabban átmenetileg felfüggesztettük) a szexet. Aztán rájöttem, hogy nincs semmi baj velem. Nem azért voltam másokra rágerjedve, mert érdekelnek, vagy tényleg félre akarok lépni, csak a petesejtem játszott velem. Nincs konkrét ember, akiről szívesen fantáziálnék, akire tényleg vágyom. Nem hiányzik a kapcsolatunkból senki. És ez valahogy nagyon jó érzéssel töltött el, engem és a puncimat is.
hétköznapi mennyország 2009/09/21
Azt álmodtam, hogy egy pasi (akit nem látok, de azt hittem, hogy az én pasim) simogatja a farkát (amit telibe látok), mert fájlalja a piercingjét, és azt mondja nekem, hogy a pinám kitépte a farkából a piercinget. Aztán elgondolkozom a meglepő vádon, hiszen eddig sosem tűnt úgy, hogy a pasimnak piercing van a farkában. A továbbiakban pedig minden arról szólt, hogy állatira szukás vagyok és türelmetlenül várom, hogy valahol valaki dugjon már meg végre. Gyakran álmodok erotikus tartalommal, ezeket még az ágyban ébredezve elmesélem pasinak. Mindig megdícsér értük. És mindig feláll a farka.
Pasi szerint egyébként analitikus szemmel nagyon jókat álmodok, én lehetnék a pszichoanalitikusok kedvence — hát ezt nem tudom. Egy piercing idétlen jelenléte mit jelenthet. De nem csak a mai álmom ilyen furcsa. A minap egy ismerősöm azzal állt elő, hogy nem ismerek-e valakit, aki ismer valakit, aki véletlenül egy gyönyörű és tökéletesen szép luxuskurva, mert a pasiját egy hármas szexszel szeretné meglepni a szülinapján. Elkezdtem faggatni, hogy hogyan s miként képzelte a dolgot. Semmi komoly, csak a nő nézné őket kettesben, mert nem biztos benne, hogy nem blokkolnának le az egésztől (persze előtte innának pár felest), a pasija a seggét dughatná csak meg (a betegségek miatt) és végre a pasija valaki szájába élvezhetne, mert ő ezt nem adja meg neki, mert megalázónak tartja. Mondom, mi van?! És nem megalázóbb berúgni majd egy harmadik nőnek rengeteg luxuspénzt kifizetni, aki ráadásul tökéletes testtel rendelkezik, hogy ő tegye boldoggá a pasinkat? Szóval azt javasoltam, hogy inkább látogassanak el egy swinger klubba, ahol van választási lehetőségük. Nos, a válasz: nem, mert nem akarnak ismerkedni. Erre nem tudtam mit mondani, inkább rábeszéltem, hogy felezzünk el egy csokivarázs nevű desszertet.
Amúgy nagyon jó. Mindig attól féltem (amolyan “para” szinten), hogy el fog múlni, de közben meg nemhogy nem múlik el, hanem egyre csak fokozódik. A puncim olyanokat csinál szex közben, hogy csak ordítok és a falat kaparnám, mert egyszerűen elviselhetetlenül (és leírhatatlanul) jó érzés. De mint ahogyan az egész kapcsolat, ez is csak akkor működik, ha figyelünk egymásra és nem engedjük, hogy a másik előtérbe kerüljön. Pasi új munkája miatt kicsit alárendeltem magam az utóbbi két hétben. Tudtam, hogy neki ki kell elégülnie és ebben leginkább rám számíthat, ezért csak vele törődtem, magamat pedig kivontam az élvezetből. Nem direkt csináltam, de az lett a vége, hogy két-három olyan szexet nyomtunk, ami után -és közben- rosszul éreztem magam. Szerencsére nem tudtam leplezni szomorúságomat emiatt, és jeleztem neki, hogy figyelnie kell rám, a rezdüléseimet, mert nem ad lehetőséget ezekkel a gyors szexekkel, hogy a vágyam utolérje az övét. És mi lett a vége a beszélgetésnek? Egy átszexelt hétvége gyönyörű és feszítő és lüktető érzésekkel a testünkben. És sok szerelmes vallomás. Nagyon jó.
Meg(nem)történt 2008/05/28
Legkedvesebb fantáziáim egyike egy kényelmes bőrfotellel, dohányzó asztallal, sötét színű bútorokkal berendezett könyvtárszobában játszódik. A hamutartóban szivarvég, a kristálypohárban konyak, a férfi kezében újság. Azt játszuk, hogy nem vesz észre engem, hiába a lenge öltözékem és minden próbálkozásom. A férfi hűvös és elutasító, hiszen “fontosabb” dolga van nálam. Én viszont nem adom fel, a csábítás minden trükkjét bevetve próbálom megkapni őt, hogy aztán diadalként éljem meg, amint végül leteper majd. Úgy tűnik, a valóság ennél egy kicsit mindig “butább”, de annál nagyszerűbb.
Hanyatt feküdtem, de ahelyett, hogy rám mászott volna, csak feltérdelt az ágyra. A könyvért nyúlt, amit nekem hozott ajándékba. Találomra kinyitotta és olvasni kezdte hangosan. Gondosan válogatta ki a mondatokat, zömében arról szóltak, hogy a nő miként csal az ágyába más nőket. Felültem az ágyon és lassan kihámoztam a farkát a nadrágjából. Ő tovább olvasott, én pedig szopni kedtem. Sóvárogtam az első sóhajok és nyögések hangja után, amit ajkaim csalogatnak elő belőle. Vártam, hogy olvasás közben akadjon el a lélegzete és elnyújtva nyögje ki a szavakat. És hallgatva mindezt, még mohóbban szívtam magamba őt. Azt akartam, hogy ne veszítse el a türelmét, és folytassa az olvasást. A szeretett fantáziaképek jártak a fejemben, és kívántam, hogy még kéresse magát egy kicsit, játszon a vágyammal, hiszen már alig vártam, hogy végre félredobja a könyvet és a magáévá tegyen.
A végkifejletről úgy érzem, nem illendő beszámolnom. Egyelőre nem tudom pontosan, hol van a két ember közti intimitás határvonala, de úgy érzem ennyi tartozik hozzám: kedves és alaposan “kitaposott” fantáziaképek felismerése a valós eseményekben. Ez önmagában is csodás élmény, pedig nem (csak) ezért szeretem.
Most. 2007/09/19
Rómában rengeteg féle egyenruhás mászkál a városban, zömében férfiak, és nagyon szemrevalóak, minden egyenruhafétis nélkül is. Az egyik típusú szereléshez tartozott bőrkesztyű is. Akkor figyeltem fel rá először, az összahatás tetszett inkább, de fontos részletnek éreztem. Aztán elfelejtettem az egészet, de most épp újra bontogatja szárnyait a fantáziám a lappangó idők után. Eszembejutott a fekete kesztyű. Eszembe jutott, hogy én magamnak is ilyet szeretnék egy ideje, csak mindig elhagyom a sapka-sál-kesztyű készlet darabjait, ahhoz pedig drága egy ilyen holmi. A valódi bőr nagyon puha, és nem olyan hideg, mint azt amúgy gondolni szoktam valamiért. Az jutott eszembe, hogy ezt viselve érsz hozzám. A tenyeredbe simul az arcom, és csak az idegen bőr szaga mögött érzem meg a kezed határozottságát. Ahogy a hüvelykujjad végigsimít az ajkamon, ösztönösen nyílik a szám és csecsemő módjára fogadja be a hűvös-puha fekete ujjad. Egyelőre dominanciát érzek a tenyeredből, hogy nem nyúlsz a számba a meztelen bőröddel. De nem tudok nem arra gondolni, hogy nem vagy méltó rá, hogy a puszta kezed érintsen meg. Vagy csak húzunk magunk közé egy éles határt, hogy véletlenül se kerüljünk közel egymáshoz? Ha távol is tartod magad, én már a középső ujjad tövét szopdosom és a friss bőr furcsa ízét próbálom megszokni… próbálnám, de elhagyod a szám és a mellemre markolsz. A hófehér bőrömön látva a sötétbe borult kezeid, ahogy az ujjaid belevájják magukat a puha húsba és a tenyered rátapad a mellbimbóimra… az nagyon izgató. A köztesbőr sokkal tovább megtartja a nyálat, mint a saját bőrünk. A szárazon maradt tenyered a szádhoz emeled és beleköpsz, hogy aztán csattanva tenyerelj a mellemre és alaposan benyálazhasd a felizgult mellbimbót. A farkad után nyúlok, de még fel vagy öltözve, csak a nadrágodon kresztül érezlek. Kétségbeesve hajolok a szád felé, mint az egyetlen porcikád, amit szabadon megérinthetek. Nem csókollak meg, mert gyorsabb vagy és két ujjad nyomod a tátogó számba. Igazán mohón szopogatom őket, érdesebb mint a bőröd vagy a farkad valójában. Azt az érzetet kelti, mintha erőszakosabban csinálnád, mint általában. A másik kezeddel ugyan simogatsz mindenfelé, de a tekinteted elárulja, hogy a nyálam már a pinám síkosítására kell majd. Ígyhát az asztalra döntesz, és végigsimítasz a fenekemen az egyik kezeddel. A tenyered bőrbeborítva egy gigantikus ostorrá vált. És nem is kell sokáig várni rá, hogy megtudjuk, hogyan csattan. Izgalmas érzés, hogy kesztyűben csapsz a seggemre, bár nincs tudatosult oka, miért az. És még izgalmasabb, amikor a benyálazott ujjaid két csattanás között végigcsúsznak a pinámon. Idegen érzés, mintha éppen az intimitástól fosztana meg a kesztyűd. Mégis vágyom, hogy idegenként hatolj belém. Hogy másképp érezzelek, hogy te másképp érezd a pinám, mint eddig. Téged is beindít, hallom a cuppogást, amint ínyencként nyalod le a kesztyűdbe szívódott nedveimet. A nyálas ujjaid pedig a fenekem lyukán tapogatóznak tovább. A kesztyű érdesebb, a pinámnak is érdesebb volt, és minél nedvesebb, annál nehezebben csúszik. Egy másik ujjad a pinámhoz dörgölőzik, vagy a pinám dörgölőzik hozzá? de közben várom, hogy mikor erőszakolod meg a seggem. És mozogni kezdek, mintha csak dugnál. Az idegen anyaggal dugom magam, te pedig belémcsempészed még egy ujjad. Dörzsöli a pinám, de nem foglalkozom vele, csak élvezni akarom az új élményt. Ahogy a fenekem lassan befogadja az ujjad, a többi úgy hagyja el a pinám. Előrenyújtod őket, hogy tisztára nyaljam. És közben tovább mozgolódok a csípőmmel az ujjadra, nameg a hozzámnyomott farkadra. A lenyalt kesztyűt lehúzod és a seggemre csapsz vele egyet.Kettőt. Aztán lehúzod a slicced, hogy kiszabaduljon a farkad és elszabaduljon a pokol. De tulajdonképpen mégis visszahúzod a kesztyűt, és a nyálas-pinás bőrrel markolod meg a farkad, hozzá csapodod a pinámhoz, de a seggem is paskolgatod vele. Türelmetlenül várom a behatolásod, de már nem sokáig. A farkad lassan csúszik a pinámba, és határozottan tágít utat magának. A kesztyű durvasága után nagyon jól esik a selymes farkad, boldogan kínálom egyre jobban rátolva a pinám. Az egyre gyorsabb és keményebb baszássá alakuló együttlétről mindketten tudjuk, hogy nem fog sokáig tartani és eszünkben sincs elhúzni. Kihúzod az ujjad a seggemből, és azzal a kezeddel markolod meg a nyakam. Meg is fojthatnál, nem hagynál ujjlenyomatot. A gondolat a te agyadon is átfut, mert erős kézzel szorítod a nyakam. És határozott mozdulatokkal vered belém a faszod. Aztán a hátam kezded simogatni, karmolni a kesztyűben, hogy az élvezésre visszatérj a seggemhez. Még érzem, ahogy a tenyered csattan rajta egyet, mielőtt kihúzod a pinámból a farkad, hogy az elé tartott, kesztyű borította tenyeredbe spirccelve elélvezz. Az utolsó cseppek kipréselése után visszanyomod a pinámba a lassan ernyedő farkad, ami megnyugvást keresve dörzgölőzik a forró belsőmhöz. A gecivel teli markod végigcsöpögteted a hátamon és a tiszta kezeddel szétkened a nedűt. A maradékkal az arcomhoz nnyúlsz, és a kezdeti simogató gesztussal veszed, veszel a tenyeredbe. Az arcomra kenve a fekete bőrön csordogáló maradék cseppjeidet. Most is hozzábújok a kezedhez, és lelkes nyalogatásba kezdek, amikor a szám elé tartod…
Kötelékek 2007/07/29
Maga a kötözés, mint művészet vagy szexuális adalék -kinek mi-, sosem érdekelt, pedig első tapasztalataim között találkoztam vele. Túl hirtelen jött, és túlságosan lázba hozott az előttem kitáruló világ, különben, visszagondolva a helyzetre, nem valószínű, hogy hagytam volna magam. Kezek a hátam mögött megkötve a csuklóimnál fogva- a klasszikus póz, mondhatni. Semmit nem jelentett. Arra emlékszem, hogy nem tudtam mozdulni, ami kényelmetlenné tette a dolgot, olyannyira, hogy ki is estem a “ritmusból” egy pillanatra és már éppen nevetségessé vált a helyzet, amikor az uraság méltóztatott visszaterelni a figyelmem a színdarabunkhoz.
Azóta sem kerestem efféle örömöket, egy-egy netes ismerkedés során elhangzottak olyan kérések, hogy például egy harisnyával kötözzem össze a bokáimat elalvás előtt, de ez is csak a megszelidítés egyik lépcsőfoka lett volna. Utólag is bocsánat minden érintettnek, akinek azt hazudtam, hogy természetesen teljesítettem a kérését.
Egyszer majdnem rászántam magam, amikor további utasításba kaptam, hogy egy ollót is helyezzek az ágyam mellé -mert bármikor történhet olyasmi, amikor a kötelék hátráltathat, vagy veszélyeztethet. Tetszett, hogy a biztonságomra gondol, korábban (az említett elszenvedett megkötözést leszámítva) senkitől nem tapaszaltam, hogy figyelmet fordítana rá(m).
A kötözésről azt gondolom, hogy egyrészt túlságosan passzívvá tesz, másrészt, és az előbbiből kifolyólag pedig teljesen kiszolgáltatottá- na nem mintha ez a vonatkozása nem lenne kedvemre való. De titokzatos dolog, abban az értelemben, hogy elrejti előlem, mi vár rám. Ha pedig elhiszem, hogy élet-halál kérdésévé válik, még inkább eltávolít a valóságtól. Ezenkívül pedig én szeretek irányítani és szeretem befolyásolni az ágyban zajló eseményeket, és azt hiszem a mozgásképtelenné tevő kötelékek éppen ezt vennék el tőlem. Közben viszont mégiscsak bújkál bennem a kisördög, részben például a dolog esztétikai értéke miatt: egy megkötözött női test művészi alkotás. Órákig tudnék nézegetni bondage képeket, sosem tudok betelni velük. És természetesen, olyankor én is az alanya, jobban mondva a tárgya kívánok lenni. A kedvenc fotóim egyébként azok, amiken csak a kötélnyomok látszanak a próbára tett bőrön. A mellimádtomból kifolyólag pedig az őket érintő kötözési technikák szerepelnek leggyakrabban, de így is csak néhanap, a fantáziámban.
Egyelőre túl heves és mohó vagyok, túl sokat akarok, méghozzá azonnal, lehet, hogy valójában a vérmérsékletem az egyetlen dolog, ami miatt nem szereztem tapasztalatokat e téren. A nyitottságommal nincs baj. Mégis van valami, ami visszatart: ha megkötöznek, akkor komollyá válik a dolog. Sokszor elviccelődöm én a dominanciájukat vagy csak színes fantáziájukat fitogtató srácokkal erről, de mindig tudom magamban, hogy nem komoly. Ha az lenne, megijednék. Minden felelősséget átruházni egy férfi kezébe, akinek áll a farka, és a helyzet, amibe engem hoz, méginkább beindatja majd… Vagy magamtól félek. Fogalmam sincs, mennyit bírnék ki. Hogy kibírnám-e egyáltalán (vagy mondjuk hisztérikus rohaman törnék ki, hog azonnal engedj el, te szemét stb.) .
Van egy combfixem, aminek csipke, tartó részének hátuljából szalagok lógnak pajzán masni kötése céljával. De indokalatlanul hosszúnak találtam őket, a képzeletem pedig arra jutott, hogy a csuklóim hozzájuk kötözésére éppen tökéletesek lennének. Az elméletemet elő is adtam az úriembernek, aki bátorkodott élni a kínálkozó lehetőségekkel. Mindig is biztonságban éreztem magam vele, de a kötözés gondolata elég józanító volt. Egyrészt, mert tapasztalatlannak tartom e téren, és én magam is az vagyok, másrészt pedig nem készültünk erre, nem volt kéznél egy vágóeszköz, szükség esetére, és túlságosan be voltunk indulva ahhoz, hogy komolyan vegyük a dolgot. Még akkor is, ha közben a bizonytalanság mindkettőnkben feléledt és mindkettőnket lelassított. Ennek ellenére sajnáltam, hogy a remegő kézzel, remegő csukló köré kötött csomó nem tartott elég erősen és végül kicsúsztak a kezeim alóla.
Meg sem történt szinte, de mégis annyi minden futott át a fejemben. Másnap már online szexshopok kínálatait nézegettem, hogy egy következő alkalommal már megfelelő eszközök birtokában kezdjünk bele. Eszemben sincs meglepetést csinálni belőle ezúttal, de erőltetni sem szeretném. Úgy képzelem, hogy az ágy mellé, vagy akár a szélére tesszük, hogy a megfelelő pillanatban érte lehessen nyúlni, de ha nem, akkor se zavarjon. Furcsa, hogy gondolkozom ezen, a fantáziám korábban is folyton járt, de a kötözés másképp érint. Olyan érzés, mint amikor a sok gyerekes hülyeség helyett végre valami olyasmire készülnék, ami fontos és értékes… Akkor is, ha a csapongásomból pontosan érzem, a bizonytalanságom.
Nedvessé válni 2007/06/07
Most, hogy a nyári záporok egymást váltják nap, mint nap, egyre zavaróbb tényezőkként tekintük a csapadékra. És éppen megint összegyűltek a felhők fölöttem, és már épp mérges lettem érte. Pedig alapvetően lenyűgöz a vihar, de naponta 3-4 alkalommal már sok belőle. Túl sötét, túl hangos, gyorsan jön és hamar múlik. Mindent elmos…
Aztán eszembejutott, hogy amikor kicsi voltam, mennyire szerettünk kimenni akkor, amikor a legsűrűbben esett, hogy csak engedjük átázni a ruháinkat és tapicskoljunk az átnedvesedett földön. Elmosolodtam, kiléptem a papucsból és mezítláb indultam el a túlhevült kő és a hűs víz elegyébe. A nedves fűszálak simogató érintése a talpamon igazán barátságos volt. Az eső pedig csak ömlött, a ruháim egy pillanat alatt átáztak, a bőröm selymesen nedvessé vált. És élvezni kezdtem a helyzetet, nagyon is.
A fehér felső alól átütött a melltartóm csipkéje és a hideg vízre reagáló kemény mellbimbóim… Az utóbbi időben a fantáziám “haldokolt”, és magamhoz is csak éjszaka, alvás közben nyúltam, amire felébredve rosszallóan döbbentem rá és abbahagytam. De ez a helyzet igazán felizgatott, és nagyon sajnáltam, hogy nem néz az üvegajtón át egy fürkésző tekintet. Hogy a vizes ruháimon keresztül vágyjon megérinteni és a lehült bőröm simogatva kutasson a meleget adó zúgaim után.
Egyszer egy nagyon bohókás fiú mondta nekem, hogy a legjobb dolog esőben csókolózni, és azt hiszem a csókolózáshoz még valóban tökéletes körülmény lehet egy hirtelen jött zivatar a fülledt melegben, de azt hiszem, jobb, ha mire az előjáték véget ér, már csak a ruhámból, hajamból elcseppenő vízgyöngyök csordogálnak végig a pinám nyílásán.
Hozzászólások