A romantika jegyében 2008/01/18

Nem tudom, hogy én vagyok-e ennyire béna, de a különleges ruhadarabokat megfelelően magamra ölteni elég időigényes. Például a harisnyatartó végét ráilleszteni a combfixre és effélék. Az a nagyon romantikus felvezetés, amikor a nő eltűnik pár pillanatra mondván, hogy “felvesz valami kényelmesebbet”, nem is reális. Bele se merek gondolni, ha igazi fűzős fűzőm lenne, mennyit szenvednék vele…

De szerencsére (valójában sajnos, mert mégis csak az az igazi) nem az van, sima kapcsokkal lehet a helyére illeszteni. És nagyon jó érzés volt felvennem férfi előtt. Örök dilemma, hogy a férfiak tényleg kíváncsiak-e ezekre a holmikra, vagy csak a filmeken és képen tartják érdekes… Persze nem mindennapi viseletként akarom én ezt bevezetni, csak alkalmanként. Mint például az éjféli koccintás szilveszterkor. Lelkesen öltöztem fel hozzá, de tudtam, hogy nem két pillanat lesz, amíg teljes “harci díszbe” borulok, ezért nem is mentem ki a fürdőszobába. Inkább megkértem, hogy válasszon egy hozzáillő combfixet. Amikor korábban elképzeltem, milyen lesz felvenni valakinek, nem így gondoltam el… A klasszikus módon akartam, hogy egyszercsak ott álljak az ajtóban pazar csipkében, de nem így történt. És sokkal jobb volt a valóság. Az egyetlen dolog, ami aggasztott, hogy a technikai intézkedésekkel vajon nem ábrándítom ki őt a fehérneműk misztikumából… De azt hiszem, nem történt ilyesmi. Jó volt megosztani az öltözködést, mert így ő is a részese volt, és együtt teremtettük meg a végeredményt és a vágyat. Merthogy bármennyire is összpontosítottam a harisnyatartó felcsippentésére, egyre kevésbé figyeltem oda és egyre jobban vártam, hogy újra és újra megsimogasson. Megvártuk, hogy minden a helyére kerüljön és így már játszhattunk.

Szeretem átélni a közhelyes-romantikus fantáziaképeket a valóságban. A tűzijáték, a pohár pezsgő, a fűző fekete csipkéje, a combfix elegáns virágmintája és a félhomályban megcsillanó farka… Ahogy a “karosszékben” ült, én pedig elé térdeltem és bár tele volt a szám, végig mosolygott helyettem a szemem. És igen, tudom, hogy a szex nem lehet mindig ilyen, ne is legyen mindig. A furcsa pedig az, hogy annyira giccses volt, miközben egyáltalán nem volt az… sőt!

A csipke rejtélye 2007/12/01

A minap egy olyan felvetést olvastam, ami szerint a különböző szexuális fétisek, melyekért a férfiak rajonganak, úgy mint pl. a női láb és ennek csipkés ésvagy tűsarkú kellékei, de nagyon jó példának bizonyul a felcsatolható pénisz vagy egy egyszerű vibrátor, melytől hátsó támadást várnak a nőktől (határozottan heteroszexuális létükre!), mind a kasztrációs félelmeik szüleményei. Plusz ebből fakadóan nem mások, mint péniszpótlékok. Először nagyon nagy butaságnak tartottam, de nem feltételnül az. Az első problémám az volt, hogy nőként túl sok férfiak által a női testen favorizált kiegészítő hat rám izgatóan. Aztán rájöttem, hogy én erre büszke vagyok, hogy imádom, hogy ezzel a férfiak zömének érdeklődését felkeltem, hogy pont azzá válok a közös rajongás révén, amit ők akarnak. Úgy, hogy tudom, hogy a nők többsége nem foglalkozik ilyesmivel, vagy megpróbálja magára erőltetni, de képtelennek bizonyul rá. És nem érti, a férfi miért kér tőle ilyesmit, és nem értik miért nem jó a szex vagy, hogy miért nincs szex. Csak akkor felmerül a kérdés, hogy mit akarok túlkopmenzálni azzal, hogy péniszpótlékokba bújok. Miért gondolom azt a fehérnemű bolt előtt elhaladva, hogy kéne még egy új harisnya, vagy bármi csipke és már nem is tudok szabadulni a gondolattól. De mivé tesznek a göncök? És pláne mennyi ideig tesznek azzá… Korábban is elbizonytalanodtam már sokszor, hogy pontosan mi az, amit mondjuk a fűző jelent számomra, illetve, hogy számomra van- e jelentése, vagy jelentőssé akarom tenni a testem…?