Oh, mon dieu! 2009/03/14

Kiteszem a lábam pár napra, és amikor hazajövök az én drága kishúgom egy nagy halom cuccal jelenik meg nálam, majd közli, hogy szexshopban voltak egy barátnőjével és minden eshetőségre felkészült. Majd egyesével kipakolta a speciális análsíkosítót (amiért piros pont neki, mert tényleg jó és hasznos), az análtágítót (ami egy néger minifarok viccesen ruganyos gumianyagból) és egy kis üvegcsét, amiről úgy hallotta, hogy ha a tartalmát beszippantja, sokkal-sokkal jobban fogja élvezni a szexet, különösen az análszexet. Mondhatnám, hogy az én nevelésem, de valójában engem egy perverz perszónának tart, ezért sosem sokkoltam a szexuális életem részleteivel. (Csak amennyit muszáj volt hallania.) Mindenesetre a kincsesszatyor tartalmának ismertetése után valami csábos fehérnemű-kompozíciót akart tőlem kölcsönkérni, amire annyit tudtam mondani, hogy szerintem már minden használhatót elvitt, én pedig nem is emlékszem, mikor töltöttem utoljára az időmet efféle holmik beszerzésével. “De akkor legalább a fekete tollboát!” Na azt meg nem adom. És nem értem, mire ez a nagy felhajtás. De az biztos, hogy egy nő sosem találja ki csak úgy, hogy seggbe akarja, mármint ha ilyen látványosan akarja. (Értsd: erőlteti) És különbenis, mi ez a poppers?! És én még miért nem próbáltam?!

Közérdekű információ 2009/02/01

Be kell vallanom, hogy érdekel, mi zajlik, pontosabban, kik zajlanak a blogom hátterében. Leginkább a rám hivatkozó oldalakat szeretem böngészni és felfedezni, és furcsamód csak most tudatosult bennem az a meglepő tény, hogy azok az odalak, ahol korábban én kerestem a boldogságomat -értsd: fantáziámat kielégítő anyagot az orgazmusomat megkönnyítendő-, most engem kínálnak fel a hasonló céllal keresgélőknek. Ez tulajdonképpen hízelgő, mégha kicsit zavarba is ejt. De, ha már így alakult, kicsit körülnéztem. Legnagyobb meglepetésemre elsőre rábukkantam egy nagyon hasznos és baráti linkre az anális szexről, amit ezennel közkinccsé teszek, hiszen azt is látom, hogy a tartalomjegyzék címszavai közül éppen az anális örvend a legnagyobb népszerűségnek. Pedig szerintem erről írok a legkevesebbet.

Nyilván azért, mert nem csináljuk. Pontosabban volt egy időszak, amikor próbálgattuk, és nem volt rossz, sőt! Mégsem nem tudtam megszeretni igazán, és ezt kifejezetten sajnálom, mert úgy érzem, hogy megfosztom magam és pasit egy különleges élvezeti forrástól. De hiába vagyunk mindketten olyan nyitottak, a fenekem nem akar részévé válni a szexuáis életünknek. Szerintem először is azért, mert extrém -értsd: földi halandóktól távol eső- dolognak tartjuk mindketten, ami nem véletlen, hisz’ pornófilmeken szocializálódtunk nagyrészt. Másrészt, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az anális szex technikáját tényleg meg kell tanulni, hogy jól tudjon működni a gyakorlatban. Azért is ajánlom a frissen felfedezett linket, mert pont ezt a két problémát tárgyalja leginkább. Javasolja, hogy a segglyukat tekintsük ugyanolyan erogénzónának, mint bármelyik másik testrészünket, és mindenféle módon sokat izgatni, hogy természetessé váljon a jelenléte a szex során. Valamint hasznos tanácsokat ad ahhoz, hogy hogyan kerülhető el a fájdalmas behatolás, hogyan ismerhetjük meg és ki a záróizmok természetét és hogyan vehetjük át az irányítást fölöttük. Szóval minden érdeklődőnek ajánlom, aki hozzánk, de elsősorban hozzám hasonlóan még nem jutott dűlőre a hátsó szándékait tekintve. Jó tanulást!

Támad a vágy 2008/10/29

Előzetes információ az alábbi szösszenet megértéséhez: babaolajzselével síkosítunk anális szex előtt, na meg legutóbbi alkalom, ami nem sikerült valami fényesen.

De tegnap este izgulós randi, flancos koncert, öltöny, smink, miegymás. Romantikus fagyizás az éjszakában, heves csókolózás az autóban és hosszú ölelés búcsúzásképp. És a boldog tervezgetés…

-Mit szólnál, ha hétvégén átvinném a babaolajzselét?

-Nem is értem, miért vitted el egyáltalán.

 

Mmmgen.

Tudattalanul 2008/09/22

Az anális szex tulajdonképpen egy bizalmi játék, amiben nagyon rendben kell lenni fejben és lélekben és érzelmileg a másik iránt. Tulajdonképpen ennyiben tudom összegezni a felidézett élmények után a véleményemet. A beharangozó és lelkesítő monológom kapcsán megint sokféle tanács és elgondolás merült fel, de a magam részéről ragaszkodom a saját tapasztalataimhoz. Rengetegszer próbáltuk ugyanis az évek során, és sosem engedtem őt be a seggembe. Nem tartozunk össze és ez a távolság túl nagy fájdalmat okozott behatoláskor. Amikor mi ketten elkezdődtünk, egy reggel történt, hogy ébredés után felkínáltam a seggem, és először sikerült. Nemcsak beengedtem, de ő belém is élvezett. Mindkettőnk részéről úgy gondoltam, hogy ez egyfajta vallomás volt, aminek a szavakbaöntéséhez nem voltunk elég bátrak. Aztán lehet, hogy túl romantikus voltam, de tudtam, hogy a fenekem nem nyílik meg csak úgy. Féltem a dologtól, akkor is és korábban is, és sosem a fájdalom miatt, hanem mert nem akartam azzal szembesülni, hogy valami mélyen bennem nem hisz benne és nem akarja beengedni.

Mostmár nem féltem, és igazából nem is értem, miért maradt ki ennyi idő popsiszex nélkül. Vagyis tudom, az együttalvós időszakot felváltotta egy napközben találkozós, amihez nem passzolt, legalábbis az én bioritmusommal. De egy jóideje már, hogy együtt alszunk… és olyan magától értetődő volt az egész, hogy tényleg nem értem, miért maradt ki. És a lehető legjobban időzítettünk vele, mert éppen vérzős napjaimat élem, és úgy tűnik a legutóbbi katasztrófa sokkal mélyebb nyomot hagyott, és egyelőre még nem tettük túl magunkat rajta. De a fenekemet felkínáltam, és könnyedén csúszott belém. Persze fel se merült bennem, hogy nem fog menni. Inkább azért volt ez jó élmény, mert olyan érzés volt, mintha a fenekem külön felhívta volna a figyelmemet a szerelmes érzésekre, amik mozgolódnak bennem.

Na de, komolyra fordítva a szót, barátnémtól is folyton ezt hallom, és most egy újabb delikvens is hasonló élményekről számolt be, nevezetesen, hogy ha a nő van felül anális szex közben, akkor hajlamos elképesztően-egetrengetően-sikoltózósan-belehalósan órisái orgazmushoz jutni. Tehát addig üssük a vasat, amíg meleg alapon, a lelkesedésemet ebbe az irányba fogom kamatoztatni. SzegényM szerencsére imádja a seggem, úgyhogy remélhetőleg nem fogja tolakodásnak venni. Vagy legalábbis megszokta már, hogy ha szexről van szó, zsarnoki énem rendszeresen eluralkodik rajtam. Amit úúúúúgy sajnálok.

Ó, hát persze! 2008/09/19

Soha nem erőlteti az anális szexet, én pedig annyira élvezem a fogamzásgátlás nyújtotta biztonságot, hogy teljesen elfelejtettem az alterntívát. Nem gondoltam arra, hogy neki hiányzik a seggem. Főleg, amióta felfedeztem magamnak az ő seggét. Aztán egyik este megemlítette, hogy egy külföldi oldalon milyen klassz történetet olvasott anális szex témában. Akkor esett le, hogy milyen hülye nő lettem! És azóta az idő csak vánszorog, és még milyen sokára lesz holnap délután is, amikor nekem csak az a kép jár a fejemben, hogy milyen boldog, mert boldogan felkínálom neki a seggem. A seggem, ami az övé. És ez a gondolat napok óta elmondhatatlanul boldoggá tesz.

Csütörtök, 12óra – seggbedugás 2008/06/18

Néha jókat szórakozom azon, amikor egyeztetjük a közeljövőbeni szexet a másik érintettel. Értelemszerűen nem tervezzük meg pontról pontra az egészet, csak van, amihez előre kell készülni. Rájöttem, hogy nekem a fenék is ilyen. Az anális szex egyáltalán nem spontán dolog és ezt nem szeretem benne. Valószínűleg azért, mert nem vagyok túlságosan türelmes típus. Legalábbis felizgult állapotban. A behatolás mindig fáj egy darabig, de ha már túlestünk a bevezetőszakaszon, tulajdonképpen kifejezetten élvezetes a dolog (ha egyéb paráimat is leküzdöttem persze -lásd alább). Én mégis sokszor inkább lefújom az egészet az első fájdalmakkor, mondván, hogy úgysem fog menni. De ilyenkor inkább az említett félelmek uralkodnak rajtam, amiket éppenhogy seggbedugás-terápiával lehetne kikezelni. Ördögi kör… Valahogy úgy van ez, hogy túl sok macerával jár, hogy jó legyen és akkor inkább lemondok a jóról, mert a macerához nincs kedvem. Viszont nem csak az én jómról van szó, a másiknak pedig szeretünk a kedvében járni, úgyhogy közös megegyezéssel felvettük a popsiszexet a holnapi programba. Annak ellenére, hogy másik jójáról is szó van, ebben a kérdésben mindig én vagyok a kezdeményező, mert enyém a macera. Nem tudatosan alakult így, de ettől működik jól köztünk. És tulajdonképpen a kisördög reggel óta motoszkál bennem és bizsergeti az idegrendszerem és alig bírok nyugton maradni és pornót is néztem izgalmamban, úgyhogy levontam a következtetést: én most kifejezetten vágyom a dolgot.

 

 

(Jaésha valaki nem ismerné a trükköt, akkor elárulom, hogy fenékbe nem használunk síkosítót, mert az szart sem ér, hanem babaolajzselét, ami szuper!)

Tisztasági kérdés 2008/04/23

Azt hiszem, nekem az a bajom az anális szexszel, hogy nem tudom nem mocskosnak tartani. Hogy nem tudom kiiktatni azt a gondolatot, hogy a testemnek gyakorlatilag a legmocskosabb pontján történik és félek attól, hogy bemocskolom a férfit. Pedig nem vagyok én ilyen prűd és tudom, hogy őt sem zavarná, de mi van, ha nem is gondol bele a szarba? Szó szerint. És mindig tisztának tűnt eddig, de mi van ha egyszer mégsem lesz az? Olyan nevetségesnek érzem, hogy ilyesmik járnak a fejemben, miközben imádom azokat a pillanatokat, amikor tudatosítom benne, hogy a következő állomás a fenekem lesz és már csak ettől gesztustól is teljesen kész van (és én is). Felizgat, ha erre gondolok, ha elképzelem a szituációt, hogy felajánlom neki a seggem, közben meg kispolgári gondolataim támadnak. És mérges vagyok a társadalmi-tisztasági szabályokra, amiket a kultúra olyan mélyen belevés az agyunkba és folyton arra figyelmeztet, hogy a testünknek vannak gusztustalan termékei. Főleg a női testnek, mert ugye egy női tesnek aztán végképp ne legyen semmi mocska. Gondolom idő kell és sok-sok seggbedugás. Meg még több ölelés és mindez előbb-utóbb felülírja a tudatom. Kíváncsi vagyok a az anális orgazmusra!

Hátsó front 2008/03/19

Egy határozottan biszex fiúval folytatott sok-sok évvel ezelőtti beszélgetésből:

- Kíváncsi vagyok az anális behatolásra, de félek, hogy nagyon fáj.

- Meg kell szokni, de jó érzés is lehet. Szeretsz kakilni?

- Nem tudom, ezen még nem gondolkoztam.

- De azt tudod, hogy milyen érzés neked.

- Azt tudom, hogy libabőrös lesz tőle a karom.

- Jó úton jársz…

Ez a reggeli utam első állomásán jutott eszembe – a libabőrös karomról és a kellemes borzongásról, amit az okozott. És mosolyogva ébredeztem tovább…

Gyöngyözgetés 2007/07/01

Új kincsre tettem szert, melynek megosztását feladatomnak érzem, hiszen igazán remek darabról van szó. Kedvenc és híres barátnőm javasolta, hogy szerezzek be egy gyöngyfüzért, mert ő is remek élményekben részesül általa, én meg ugye kifejezetten igénylem az újdonságok felbukkanását lányszobám zeg-zugaiban.

Bár anális ajzószerről van szó, először mégis a pinámba próbáltam ki. Legnagyobb örömömre pedig sokkal jobbnak tűnik a vibrátornál. Éppen kialakítása miatt, gondolom, hiszen egyrészt rugalmasabb, másrészt a gyöngyök közti távolság és a méretük növekedése egész másképp ingerel. Ami pedig esetemben külön előny-a csiklóm izgatásának elmaradhatatlansága miatt-, hogy a golyókba könnyebben kapaszkodik a pinám, és a gyöngysor egy adott nedvességi szint elérése után sem csúszik ki, szemben a farokhasonmással.

Természtesen a hátsó fronton is leteszteltem. Erről eszembejutott egy pozitív rádiós műsor kezdeményezés, valamelyiknap késő esténként kaptam el néha, lehetett jelentkezni, egy találomra kiválasztottnak pedig találomra elküldtek egy szexuális segédeszközt, és a műsorban megbeszélték a tapasztalatokat. Ilyenből (is)lehetne több! Pontosabban elérhetőbb… Most egyébként is a szexuális felvilágosodás forradalma foglalkoztat.

De visszatérve a lényegre, nem véletlenül indul a gyöngysor az egészen picitől és aztán még két ágon növekszik tovább fokozatosan. Korábban mindig az vette el a kedvem a popsizástól, hogy sokszor nem volt türelmem kitágulni a befogadott farokhoz, illetve, hogy a türelmetlenségből idegesség fakad, és ha a belsőzáróizmok egyszer összezárultak, akkor bármi is történik, nem engednek el és be többé. A gyöngyök viszont fokozatosan, átmenetekkel törnek utat maguknak. Nem kell megszokni őket, mert minden átmenet nélkül magamba tudom fogadni őket, és fájdalom nélkül élvezni a behatolást, ami most önmagában is izgalmassá vált a duzzadó- várakozó farok jelenléte nélkül- aminek kedvéért persze az ember nedvesedve tűri el a tágulással járó fájdalmat. Már csak egy olyan farok tulajdonosa kéne nekem, aki örömmel gyöngyözget velem…