az élet Máshol van

Édes otthon 2010/02/09

Kategória: intimitás, nyalás — lecriturefeminine @ 10:18

Nem tudom, mi bújt belénk, de egész este ölelgettük egymást megállás nélkül. Jó érzés volt. Néha úgy hiányzunk egymásnak ilyenkor, ha egész nap nem találkozunk. Mondtam neki, hogy legalább egy órán keresztül nyalja a punimat. Ő meg elképedt, hogy egy óra?! Aztán mondtam, hogy nem úgy van az, hogy akkor egy órán keresztül teljes gőzzel és fulladásig, csak apró, pici nyalintásokra vágyom, lágy csókokra, puha harapásokra. És közben megmutattam a száját nyalogatva, hogy mire vágyok. Amikor félálomban bemásztunk az ágyba, már rég elfelejtettem, mikről beszélgettünk néhány órával azelőtt még éber állapotban. Ő viszont nem, és bemászott a takaróm alá alulról, és nagyon-nagyon lassan hozzákezdett. Nagyon finom volt. De az álmosságom legyőzte a vágyaimat. Amit ezúttal nem sajnáltam, mert én még sosem éreztem ilyet. Azt kívántam, maradjon a combjaim között egész éjjel, és ugyanerre a finom simogatásra szeretnék ébredni. Másképpen vagyok én az őfarkával, mint ahogy ő a puncimmal, mármint ahogy én érzem. Nekem nagyon természetes, hogy odabújok a farkához és ez megnyugtat engem, ellazít, biztonságot jelent. Nyalás közben nem szoktam ezt érezni. De most igen. Pontosan ugyanaz a jóérzés árasztotta el a testem és a lelkem, amit a farkába bújva szoktam érezni. Szépeket álmodtam.

 

“Fat bottomed girls – you make the rocking world go round” 2010/02/02

Kategória: büszkeség, idegen, nyilvános, írás — lecriturefeminine @ 19:58

Mostanában úgy látszik a virtuális élet elnyomja a valódit. Nem tudok arról írni, amiről szeretnék. Hogy milyen jó irányba változunk. Hogy a külső hormonok elhagyása milyen sokat számít. Nem hittem el, most is alig hiszem. Nem is emlékszem, mikor volt utoljára ilyen. Érzem, hogy túl sok volt már a pinámnak, mégis mosolyogva és csöpögősen lovagolok a farkán. Nem tudom abbahagyni. És főleg nem tudom, meddig bírjuk megállni, hogy ne alakuljunk családdá. Addig is szívem szerint csorgatnám a valóság ihlette pornótörténeteket.

De szeretem a blogomat, szeretem azokat az embereket, akik közül sokakat nem is ismerek, de mégis a mindennapjaim részévé váltak, és szeretem a lassan, de biztosan szövődő barátságokat is. Nem vagyok csodatevő jótündér, sem mindentudó vagy mindenható, de nagyra értékelem, amikor valaki megtisztel a bizalmával és beavat a privát szférájába, mert számít rám valamiben. De saját magam szempontjából is fontos a blog. Nyomon követem az életem alakulását. Hogy mennyit változom. És feljegyzem azokat a csodálatos érzéseket, amiket olyan könnyen elfelejt az ember a pillanat elmlásával. Ezért foglalkozom most a bloggal.

Rossz tapasztalatok értek mostanában. Először egy névtelen hímnemű, aki nem csak engem, de más hozzászólókat is sértegetett, gyakorlatilag minden ok nélkül; majd jött a férfi/nő? névtelen, akivel nem találtuk meg a közös hangot, sajnálatomra, mert úgy tűnt, hogy tényleg tudnánk tanulni tőle. Annak ellenére, hogy a pedagógia képességei kevésbé működtek hatásosan -legalábbis a kommunikáció két irányba ment. Remélem, még itt van.

És most kaptam egy elképesztően bunkó hozzászólást, ami konkrétan a személyemnek, még konkrétabban az alkatomnak szólt. Töröltem, egyrészt mert nem tartom nagy érdemnek azt, ha valaki fújjog másnak a fenékméretén; másrészt, mert a hangnem olyan utálatos volt, amit nem tolerálok a saját blogomon.

Egyébként nem mondott újat, sosem titkoltam, hogy nem vagyok vékony lány, de ez sosem gátolt meg semmiben. Boldog párkapcsolatban élek, nagyon szerelmes vagyok, lassan, de biztosan építem az ún. karrierem, és egy nagyon keményen megdolgozott diploma van mögöttem. A családom jól él, sikeresek, a barátaim pedig bármikor bármit feláldoznának értem, ahogyén is őértük. Volt, amikor zavart, hogy nem vagyok vékony, hogy nem hordhatok akármilyen ruhát stb. De mára megtaláltam a stílusom, tudom, ki vagyok, mik az értékeim, mik a gyengéim, és jól nézek ki. Egy ember legalábbis nagyon szépnek tart a nap huszonnégy órájában. És bárcsak egyedül ő lenne így ezzel, akkor nem kéne elutasítanom mások közeledését, és nem kéne mindig elhessegetni az előbújó kisördögöt sem. Gyönyörű a mellem, van derekam, és csípőm a klasszikus női homokóra formával, szép kerek a fenekem, mit akarhatnék még? Nem rejtegetem magam, sőt, szeretem megmutatni azt, amim van. Élveztem a fotózásaimat, örömmel barátkoztam össze a fehérnemű bolti eladókkal, akik el voltak ájulva, hogy mennyivel erotikusabban viselem a csipkét, mint egy-egy gebe lány, aki csak azért szenved a próbafülkében, mert a pasija elvárja tőle. És mindig zavarba jövök tőle, mert nem értem, mire gondolnak az emberek, amikor arról beszélnek, hogy milyen vonzó energiák áradnak belőlem. Hát ez van. Egyébként a férfiak jobban szeretik azt a nőt, aki élvezettel eszik, mint azt, aki fanyalog és magvakon él. De főleg jobban szeretik azt, aki mosolyog, mint azt, aki idegenekre mutogat, hogy na ez meg kövér. Igen, kövér. És? Elárulok egy titkot: sem a boldogság, sem a szépség nem súlyfüggő, csak azon múlik, hogy te hogy érzed magad. Komolyan ezt kell magyarázni? …

(Kieg.: Mindenki nézze el nekem, hogy nem teszem közzé a hozzászólásokat, amik az egészséges életmód és a túlsúly=betegség mellett kampányolnak, mert amúgy egyetértek velük, és törekszünk is rá. De ők is értsék meg, hogy ez a bejegyzés határozottan nem a “hízzon mindenki” kampányról szól. Viszont rengeteg fórumon lehet erről vitatkoni az interneten, ha erre van ingerencia.)

 

Orgazmusaim 2010/01/28

Kategória: nőiség, orgazmus, szexualitás — lecriturefeminine @ 12:30

A délelőtt nagy részét kutakodással töltöttem, hogy pontosítsam a női orgazmus definícióját. Kaptam ugyanis egy hozzászólást, mely szerint én nem tudom, mi az. És ezt a következtetést abból vonta le T. olvasóm, hogy nem tudtam megkülönböztetni a g-pont ingerlése és a hüvely ingerlése révén elért orgazmust. Hát, bevallom, tényleg nem tűnt fel, hogy két külön dologról van szó, de most kiműveltem magam.

Saját tapasztalataim, korábbi és legújabb olvasmányélményeim is megerősítettek abban, hogy a hüvely belső fala egy érzéketlen terület, egyetlen pici pontjánál fogva ingerelhető, amit G-pontnak hívunk. A hüvelyi orgazmusok ehhez a ponthoz kötődnek az esetek 99,9 %-ában. Merthogy olvastam a méhszáj döfködéséből születő orgazmus lehetőségéről is, de ez kevés nőnél működik, a szakirodalom szerint, ezért nem típus példa, az a terület pedig nem potenciális erogén zóna. (Mert jellemzően, az én esetemben is, inkább fájdalom a válaszreakciója.) Viszont annyiban igazat kell adnom T. olvasónak, hogy ezzel a lehetőséggel nem számoltam. De hozzá kell tennem, hogy ez az opció a valóságban igazából nem is releváns, hiszen még a G-pont fölött is viták dúlnak a mai napig azért, mert a hüvely fala annyira érzéketlen, hogy nem tudják elképzelni, hogy kerülhet oda az idegvégződésekkel átszött ráncos kis felület, tehát ahol még G-pont sincs, ott végképp nincs orgazmus.

Összegzés:  a szakirodalom nemhogy többfajta hüvelyi orgazmust különböztet meg, de még egyfajtának a lehetőségét is kétségbe vonja. (Vannak egyébként irányzatok, amik ideológiai okokból teszik ugyanezt.) Továbbá annyit biztosan mondhatunk, hogy a hüvelyi orgazmus megfelel a G-pont orgazmusnak, ami pedig ettől különböző, az már a csikló-orgazmus, ami sokkal egyértelműbb abban az értelemben, hogy a csikló jól látható (szabad szemmel is), jól tapintható, és bizonyítottan (saját tesztek alapján is mondhatom)  nagyon-nagyon érzékeny. A nők többsége valószínűleg a csiklójánál fogva elégül ki, mert sokan (pl. egy) úgy vélik, hogy a G-pont ingerlése nem minden nőben vált ki elég intenzív érzést, hogy elélvezzen tőle. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy G-pont rendszeres ingerléssel érzékenyebbé tehető.

Visszatérve hozzászóló érvelésére, miszerint a különbség abban áll, hogy a hüvelyi orgazmus hosszabb, a G-pontos meg intenzívebb. Saját tapasztalataim alapján ez az érvelés nem értelmezhető.  Mai kutatómunkám során (mely sajnos csak olvasásból állt), megtaláltam ugyanezt a megkülönböztetést csak másra vonatkoztatva. A hüvelyi orgazmus, amiről tudjuk, hogy a G-pont ingerlése váltja ki, a cikkek szerint “mélyebb, szétáradóbb és könnyebben megismételhető”, míg a csikló-orgazmus intenzívebb.

De a saját tapasztlataimmal ezt a leírást nem érzem teljesnek. A csikló-orgazmus jó, és kielégítő, de kicsit eszközként használom, haszbáljuk. Valami boztosat jelent, mindig garantált. Talán azért tűnik intenzívebbnek, mert hamar jön és gyorsan múlik, kicsit szomorú is, mert ha elkap, nem tehetek érte semmit, nem tudom hosszabbá tenni, és ha vége, akkor mindennek vége: minden vágy elszáll, ha tovább simogatjuk, fáj és rossz, és “hagyjál békén”.

A hüvelyi orgazmus egészen más. Lassú, komótos, nyújtózkodva ébredezik, és kényelmesen tárulkozik fel. Aztán örvényként ragad magával, és én csak tehetetlenül tűröm, és ordítok, ahogy máskor sosem, és nem vagyok magamnál, és még mindig nincs vége, pedig ennyi gyönyört nem lehet elviselni tovább, nem bírok többet. És akkor vége. És én ilyenkor sírni szoktam. Olyan nagyon gyönyörű és nehéz érzés. Aztán megkönnyebbülök, mintha lebegnék, minden porcikám boldogságban úszik, és akarok még, akarom a következőt.

Hát szerintem ez a különbség.

Update: Kedves Érdeklődők és tanulni vágyók! Ez a bejegyzés nem fedi a valóságot orgazmusaink terén, a korrigálást folyamatosan, újabb bejegyzésekben, (remélhetőleg) az új információk megtapasztalásával közölni fogom. Addig is a hozzászólásokból kiderül a lényeg.  Sose becsüljünk alá egy puncit!

 

Változunk 2010/01/24

Kategória: boldogság, kapcsolat, orgazmus, szex, vágyak — lecriturefeminine @ 15:23

A pinám folyton akarja. Elképesztően nedves. Egy begerjedt kis állatkává változott. Óriási és igazán felszabadult, könnyed orgazmusok követik egymást. A pasim oda van. Én is. Boldogság. Szerelem.

Szerintem két dolog történhetett, de végül az lesz a konklúzió, hogy nem egyik vagy másik, hanem a kettő együttes hatása okozza ezt bennünk.

Egyrészt megváltunk a fogamzásgátlótól,  és ezzel minden ellenérzésemtől is megszabadultam, ami a hónapok során felgyülemlett bennem a plusz hormonnal kapcsolatban. Vártam, hogy eljöjjön ez a pillanat, és a remény pozitív változást hoz akkor is, ha szerintem önmagában a tabletta elhagyása nem hoz ilyen nagy erejű felszabadulást.

De másrészt abbahagytuk a fogamzásgátlót, és mi ketten döntöttünk így, ezért most a kapcsolatunk, az egymáshoz való viszonyunk  is változik. Az jutott eszembe, hogy az elején, amikor nem tudtuk, merre és hogyan, a fogamzásgátló valami jót jelentett: a szándékot, hogy veled és kizárólag veled akarom. De ahogy telik az idő, és változunk, a fogamzásgátló elhagyása jelenti a komolyság újabb lépcsőfokát, és most megint valami jót jelent: együtt tovább, közös a jövőnk, és készen állunk rá.

Csak valahogy már nem drámai a dolog, viszont nagyon-nagyon szexies. Megőrültünk. Tegnapi üzenet a munkahelyről: “még mindig punciillatú a kezem”…

 

 

Magunk vagyunk 2010/01/22

Kategória: biztonság, együtt, fogamzásgátló, orgazmus, álmos szex — lecriturefeminine @ 22:33

Rohantunk, mert indul a vonat, kell tiszta ruha meg sok puszi, mert különválunk pár napra. A tablettát véletlenül itthon hagytam. Utolsó adag volt, végig akartam szedni, hogy egész legyen; a nőgyógyász időpontom is megvolt, hogy megbeszéljem vele a dolgot. Olyan messze voltunk egymástól. Mi legyen. A betegtájékoztató szerint mindegy, mikor hagyom abba - tehát ez nem szempont. De akkor is nagy dolog. Izgalom és félelem keveréke dolgozott bennem, akartam, de nem tudtam könnyen lemondani a biztonságról, aminek úgy élveztem a kényelmét. Azt mondta, nagy dolog, de nem lesz semmi baj. Nem tudtuk megölelni egymást.

A viszontlátás öröme, az összebújás öröme, a behatolás öröme dolgozott bennünk. Láttam, hogy mindjárt elélvez. És bepánikoltam. Zavart, hogy nem én irányítok, hogy semmi sem biztos, hogy miért húzza így el. Azt akartam, hogy húzza ki belőlem a farkát, mert nem vagyok biztonságban, amíg bennem van. Borzasztó érzés volt. És egy rövid veszekedés követte.

Bújunk. Bújunk. Bújunk. Másnap reggel van. Nagyon szeretem, és ez az érzés járja át az összes porcikámat. Egész napra az ölelésében akarok ragadni. Valahogy megértette, hogy vigyáznia kell rám. Sokkal jobban kell, mint eddig. Valahogy megéreztem, hogy már nem kell félnem. És én akkor ott, mellette, vele, benne, rajta, érte olyan lepedőszaggatóan intenzív és bűnösen hosszú (hüvelyi/g-pont!) orgazmust éltem át, amire hosszú-hosszú hónapok óta várunk… Elmúlt a félelem.

 

 

Szopó reflex 2010/01/15

Kategória: farok, szopás, száj — lecriturefeminine @ 12:32

Sajátos bájomnak tartottam, hogy ha pasi farka van a számban, teljesen kikapcsolok, megnyugszom, boldog vagyok és minden más érintés nélkül is orgazmusközelbe kerülök. De most megvilágosodtam, hogy ez nem egyedülálló dolog. Ezzel mindenki együtt születik. És szopó reflexnek hívják, nagyon találóan. Ha az ember(gyereke)t kizökkenti valami a belső harmóniájából, akkor a cumija után nyúl, az ujját kezdi szopni, vagy a kedvenc játékát. Mert a táplálékot és életet adó anyatejjel a biztonságot szívtuk magunkba a mellbimbókon át. A szokásokat levetkőztük, de a reflex megmaradt. Hiszen akkor gyújtunk rá, ha valami történik, akkor dejólesneegycigi érzés fog el . És a stresszes helyeken, mint pl. bank, reptéri várók, orvosi rendelők stb. nem véletlenül vannak kirakva a kis tálkában a cukorkák sem: feloldja a belső feszültséget. Na meg persze mindenki tudja, hogy milyen jólesik egy kis csoki, amikor halálra izguljuk magunkat a vizsgán.

De nekem az is jólesik, ha a pasim farka kerül a számba, és nem tudom másként értelmezni a dolgot. Tulajdonképpen azt is megfigyeltem magamon, hogy amikor szex közben nem csókolózunk, majd csókolózni kezdünk, hirtelen megugrik az élvezeti szintem. Pusztán annyitól, hogy a számhoz ér. Érdekes észrevenni ezeket. Belső késztetés, hogy megértsem, hogyan működnek a dolgok. Most arra gondolok, hogy a farka egyszerre ok és okozat. És én semmit nem tehetek ez ellen.

 

Döntés 2010/01/14

Kategória: betegség, biztonság, együtt, fogamzásgátló — lecriturefeminine @ 12:37

Abba fogom hagyni a fogamzásgátlót. És nem azért, mert már ott tartunk, hogy…, hanem mert egyrészt pasi szerint lecsökkentette a libidómat, amit leginkább abból látunk, hogy a tablettamentes hetet mindig végig akarom szexelni, máskor meg elvagyok nyugiban; másrészt meg mert a kezünkbe akadt egy zseniális könyv (okos és szórakoztató), amiben evolúciós biológiai alapokra helyezve a kérdést, a szerző amellett érvel, hogy a párunkat a génjeink választják, az alapján, hogy mennyire hasonlít az immunrendszerünk. Mert ha teljesen egyforma, akkor nem kell, mert semmi hasznát nem vesszük a másiknak; ha nagyon különböző, az sem kell, mert akkor meg nem tudjuk értelmezni a másikat. Az ideális, ha különbözik a tőlünk, de csak egy kicsit. Mert így egymás immunrendszerét a magunkévá tudjuk tenni, azaz kiegészítjük a hiányosságainkat. Namost a fogamzásgátló tabletta becsap minket, mert olyan állapotot idéz elő, aminek hatására ugyanolyan immunredszert keresünk, mint amilyen a miénk, és ez nem jó. Talán erre vezethető vissza a csökkent libidó probléma is. De mindenek előtt arra jutottunk, hogy mivel a sok (felesleges) antibiotikum engem teljesen szétrombolt, pasi immunrendszerére lehet szükségem, hogy segítsen (végre) meggyógyulni, viszont amíg a tablettát szedem, ez nem működik. Most elhatároztuk, hogy kiiktatjuk az akadályokat.

Persze ez csak elmélet, nem tudom, működni fog-e, de minden nem gyógyszeres módon hozzá akarok járulni az eredeti állapot visszaállításához. És ami azt illeti, ahogy elkezdtem fogamzásgátlót használni, valami tényleg megváltozott bennem. Pasi is mondogatja az első hónapoktól kezdve. Csak nehéz (volt?) megmagyarázni, hogy mi. Talán ez. És akkor a beszüntetés talán segít a mostani helyzetben. Még mindig hiszek. Mindenben.

 

Jelenet egy házasságból 2009/12/31

Kategória: együtt, farok, sperma — lecriturefeminine @ 16:43

- Nem megy. Annyi minden jár a fejemben. Nehéz kikapcsolni.

- Bébi, semmi baj. 

- Ezért mondtam a meditálást! Emlékszel?

- Igen. Szerintem is jó ötlet.

- De hogy lehet, hogy neked ez ilyen könnyen megy mindig? Mindig el tudsz élvezni…

- Mert mindig tele vagyok gecivel.

- Hm… Én is mindig tele akarok lenni gecivel!

 

Rém/Mell/Álom 2009/12/26

Kategória: fogamzásgátló, mell, meztelenség — lecriturefeminine @ 11:19

Pasi szerint azért álmodok ilyen sokat és ilyen szürreális dolgokat, mert bal kezes vagyok, így a jobb agyféltekém az aktívabb, ami inkább közvetítője a  tudattalannak. És jönnek a képtelen képek. Álomnaplót kéne írnom.

Ma például olyan emlékekkel ébredtem, hogy egy medencékkel teli területen akartam sietni, és az bizonyult a leggyorsabbnak, ha belegázolok a fürdőzők közé. Csak aztán elhagytam a pólómat, és felül nem volt rajtam semmi. Egy kisfiú megjegyezte, hogy milyen óriásiak a melleim, erre takargatni kezdtem magam, de a férfiak észrevettek, és szexista megjegyzéseket tettek. És tényleg óriásinak éreztem, az amúgy sem apró melleket, nem tudtam, hogy takargassam őket. Megtaláltam a pólómat, gyorsan felkaptam, de miután vizes lett, és rátapadt a mellemre, mégjobban felnyomta őket, és még nagyobbnak tűntek. És már nagyon zavart a sok méregető férfitekintet. Nem tudtam, hová bújjak, csak arra gondoltam, hogy be akarok bújni pasi mellé az ágyba.

Hát igen, a fogamzásgátló-váltás hatására sokkal érzékenyebb lettem mellesleg. Úgy számoltam, hogy a peteérés környékén meg főleg megduzzadnak és nagyon élénken feszülnek. Valahogy mégis más ez a hormon, mint amit a gyűrűvel kaptam eddig. Nem kényelmes hasonfeküdni. Ha jól emlékszem, ezzel a gondolattal aludtam el…  

 

Képeslap 2009/12/22

Kategória: együtt — lecriturefeminine @ 20:49

Mert olyan szép, illatos és bensőséges. Egyszerű boldogság. Velünk. Bennünk. Nekünk.

Mindenkinek!